A társulatvezetők, szervezők és kritikusok kiértékelőjével zárult a Pathumthani Nemzetközi Fesztivál szakmai programja. Chan Chandrugan fesztiváligazgató azt mondta: nem tévedett, amikor Bécsben kiszemelte az Osonó Színházműhelyt, hogy Kelet-Európát képviselje Pathumthaniban, mert a sepsiszentgyörgyi csoport a legerősebb előadást mutatta be. Egy csodálatos darab volt, amely néha Tarkovszki filmjeire emlékeztetett, amelyben nagyon jól koreografált, kifejező testbeszédet láthattunk, amely felébresztett bennünket, hogy nézzünk körül és figyeljünk a körülöttünk zajló eseményekre – mondta Jill Navarret, Indiában élő amerikai rendező, majd hozzátette: ismét bebizonyosodott, hogy a fiatalok sokszor nyitottabbak, mint idősebb társaik, és helytelen pusztán aszerint megítélni valakinek a bölcsességét, hogy hány éves, mert ebből a darabból például rendkívüli bölcsesség sugárzott. Gita Yoga Indonéziából úgy vélte: minden ország kiemelkedőt nyújtott, de Romániáé volt a legjobb előadás. Azt mondta: annyira bevonták a közönséget, hogy az egy pillanatra sem tudott elszakadni az előadástól, és ezügyben mindenkinek tanulnivalója van a sepsiszentgyörgyi csoporttól. Masa Ceglar szlovén koreográfust a Bolyongás hangjai ragadták el. Mint mondta: megérne egy külön elemzést az az átgondolt stratégia, ahogy nemcsak a zenét, hanem az egész darab hangzásvilágát összeállították. Szerinte azáltal, hogy a nézők gyertyával a kezükben, csendben elhagyják a termet, nem törik meg a varázs, és marad idő elgondolkodni a látottakon. Ugyanezt a megoldást a német Ronald Schubert túlságosan moralizálónak találta, Nukul Boonjem, a hazaiak képviselője pedig azt nem értette, hogy lehet boroskancsót adni gyerekek kezébe. Ezt, egy olyan országban, ahol a részeg ember a vallás ellen vét, s ahol alkoholt gyakorlatilag nem árulnak, s még az amerikai üzletláncokban sem lehet délután öt előtt egy doboz sört venni – valóban nem is érthette. Ez ügyben az Osonó védelmére kelt Hazel Roy, angol színikritikus, aki kifejtette: ott, ahol a világ minden részéről érkező kultúrák találkoznak, normális dolog az, hogy nem mindig világos, hogy mit akar a másik, de nem is biztos az, hogy minden szándékot pontosan meg kell érteni. Az előadás mindenkiben rendkívül sok és változatos gondolatot ébresztett, s ez a legfontosabb – zárta le a vitát a manchesteri szakember. A résztvevők hétfőn a sziámi ősi városba látogattak, ahol az ország 150 legfontosabb épületének, templomának, palotájának és szoboregyütteseinek kisebbített másai között sétálva ismerkedhettek egész Thaiföld épített örökségével.
bravo Régió Rádió 